Itt olvashatjátok mi a helyzet a kötelező oltással Ausztriában, egyébként.
Németországban egyelőre nem lesz kötelező (60 éves kortól) a koronavírus elleni kötelező védőoltás. A tervezet, amelyet a koalíció képviselőinek nagy része támogatott, kudarcot vallott: a kötelező frakciófegyelem nélküli, név szerinti szavazáson 296 képviselő szavazott igennel, 378-an pedig ellene. 9 tartózkodás volt.
Lauterbach a Twitteren aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az őszi koronavírus elleni küzdelem sokkal nehezebb lesz. "A politikai bűnbakkeresés nem segít" - írta az SPD politikusa. "Megyünk tovább."
Az AfD és az FDP politikusa, Wolfgang Kubicki egyaránt benyújtotta saját indítványát az oltási kötelezettség ellen. Az AfD nemcsak az általános oltási kötelezettséget akarta megakadályozni, hanem az egészségügyi és ápolási intézményekben dolgozókra vonatkozó, már érvényes oltási kötelezettséget is el akarta törölni. Mindkét indítványt nagy többséggel elutasította a parlament.
Az CDU/CSU támogatta azt az indítványt is, amely először rendelkezett az oltási nyilvántartás létrehozásáról olyan módon, hogy csak ennek elkészültekor hoznak majd döntést a kötelező oltásról. Ezt is elutasították a Bundestagban.
Kelt 2022 április 7.
Forrás: n-tv.de
Update 2022 április 5: Mégsem lesz általános oltási kötelezettség 18 éves kortól. Visszavonják a beterjesztő képviselők a vonatkozó törvénytervezetet. Részletek ITT
Mi volt több mint egy évvel ezelőtt?
Jogilag lehetséges az oltásra kötelezővé tétele?
Sok érdek, jog és etikai érv van, ami számít
Kelt 2021-01-13
Egy múlt héten nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredményei alapján az embereknek csupán mintegy 54 százaléka hajlandó mindenképpen beoltatni magát. Ezt az eredményt, mint arról tegnap beszámoltunk, többek között Markus Söder bajor miniszterelnök (CSU) nem találta elégségesnek (erről ITT írtunk). Felhívhívta az orvosetikai tanácsadó testületet (Deutscher Ethikrat), hogy foglaljon állást: elfogadhatónak tartja-e meghatározott csoportok esetében az oltás kötelezővé tételét. Hubertus Heil, munkaügyi miniszter (SPD) ezzel szemben elutasítja a kötelezettség elrendelését. Cikkünk a jogi és etikai vonatkozásokat veszi sorra és kitér arra, hogy az egyes érdekelt felek szempontjából mely érveknek lehet jogi relevanciája.
Jogilag lehetséges-e bizonyos csoportokat kötelezni?
Ez attól függ, hogy milyen valószínűséggel fertőzhetnek azok, akiket már beoltottak. Eddig csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a beoltottak 95 százalékos biztonsággal nem fognak megbetegedni. Arról, hogy milyen eséllyel adhatják tovább a betegséget másoknak, arról leghamarabb februárra ígért kutatási eredményeket a BioNTech.
Amennyiben az derülne ki, hogy továbbra is fertőzhetnek a beoltottak, akkor csak a beoltott személy egészsége szempontjából fontos az oltás, amibe sem a munkaadó sem a hatóságok nem szólhatnak bele. Ez körülbelül azzal egyenértékű, ha valaki munka előtt vagy után túl sokat iszik, dohányzik, eszik vagy nem mozog eleget. Ez a személyi autonómia körébe tartozik, az Ethikrat állásfoglalása szerint.
Amennyiben az derülne ki, hogy az oltás a többi embert is védi, akkor egész más lenne a helyzet. Ez indokolhatná a személyes szabadság korlátozását a köz védelme érdekében. Bizonyos csoportok esetében (például egészségügyi dolgozóknál) már nem lenne magánügy, mivel más fokozottan veszélyeztetett csoportokat is bajba sodorhat. A védőruha pedig nem nyújt teljes védelmet és bizonyos szituációkban nem is praktikus.
Mit mond a járvány elleni védekezésről szóló törvény?
Az Infektionsschutzgesetz 20. paragrafusa felhatalmazza a szövetségi egészségügyi minisztert, hogy a Bundesrat jóváhagyásával rendeletet alkothasson kötelező megelőző intézkedésekről, a fokozottan veszélyeztetett csoportok védelmében. Ezt természetesen az alkotmány fényében kell értelmezni, vagyis az államnak világosan meg kell indokolnia, hogy miért akarja bizonyos emberek szabadságjogait korlátozni.
Mit kérhet a munkáltató?
Erről a kérdésről korábban ITT írtunk korábban. Michael Fuhlrott hamburgi munkajogi professzor szerint, ha fertőzéseket lehet megelőzni az oltással, a munkaadó is kérhetné az oltás beadatását. Csak olyan munkahelyek jöhetnek szóba, ahol az alkalmazottak sokat és gyakran kerülnek veszélyeztetettekkel kapcsolatba. Felmerülhet, hogy az oltást megtagadókat például az intenzív osztályokról más, kisebb kockázatú osztályokra helyezik át. Amennyiben nincs ilyen alternatíva és más, az oltással egyenértékű védekezési mód nem lehetséges, a felmondás is megtörténhet. Új munkatárs alkalmazásánál is lehet ilyenkor feltétel az oltás megléte. Érdemes lehet még elolvasnod ezt a cikkünket is, ami egy konkrét bajor fogorvosi rendelő esetét elemzi.
És mi van a kanyaró elleni oltással?
Ez jelenleg nem releváns példa. A kanyaró elleni oltás nagyon valószínű, hogy megakadályozza mások megfertőződését. A koronavírus elleni oltás esetében viszont ezt még nem lehet tudni.
Forrás: zdf.de, ethikrat.org
