Facebook csoportjainkban rendszeresen hívjuk fel tagjaink és olvasóink figyelmét arra, hogy legyenek elővigyázatosak a pénzügyi tanácsadókkal privát nyugdíj szerződések kötésénél mert szinte minden közvetítő aki ingyen nyújt privát nyugdíj ügyben tanácsadást az olyan termékeket szeretne eladni amelyek évi (apróbetűs) költségei magasak és hosszútávon igencsak megdézsmálják a befizetett összegeket. Arra biztatjuk olvasóinkat, hogy számoljanak és olvassanak független forrásból.
Több németországi magyar pénzügy tanácsadó reagált ezekre a posztokra és igyekeztek a szakmát és természetesen hírnevüket megvédeni az ilyen, szerintük alaptalan támadásoktól azzal érvelve hogy ők profik, több éve ezzel foglalkoznak és az ügyfeleik érdekeit képviselik mi pedig egyébként sem értünk a témához.
Akadt olvasó aki azzal vádolt minket egy ilyen poszt alatt, hogy amit állítunk az nem ellenőrizhető és csak fontoskodásnak, okoskodásnak tekinthető ameddig nem adunk konkrét példát. Nos, ebben van némi igazság. Igen, tartozunk magyarázattal. Teljesen jogos amit kértek.
Bár a témával kapcsolatos cikkekben érintettük már a németországi privát nyugdíjakat érintő a problémákat, már egy ideje tervezünk egy hosszabb cikket amelyben kicsit részletesebben vizsgáljuk meg a témát. Nos, ebben a cikkben megpróbáljuk pont ezt megtenni.
Mi bajunk a pénzügyi tanácsadókkal?
Joggal kérdezhetitek, hogy miért problémázunk a pénzügyi tanácsadókkal, mi gondunk velük? A választ már igazából fent dióhéjban összefoglaltuk: mert sok esetben nem azt adják el az ügyfeleknek ami nekik a legjobb, hanem ami nekik a legtöbb profitot hozza (azaz amire a legtöbb jutalékot kapják a biztosítóktól). Jó eset ha a kettő találkozik: azaz a nekünk eladott termékek nekik is jó jutalékot hoznak és nekünk is jó terméket adnak el. De megmutatjuk, hogy a sok nyugdíjbiztosítás esetében ez nem történik meg és ez nekünk, ügyfeleknek hosszú távon több tízezer euróba (igen, jól olvassátok) kerülhet már kis havi megtakarítások esetén is.
Több alkalommal volt dolgom pénzügyi tanácsadókkal, legyen szó biztosításokról, privát nyugdíjról vagy akár finanszírozásról. Sokat segítettek és tényleg jó szakemberekkel is találkoztunk. Sokszor viszont egyszerűen csak le akartak húzni.
Ha egy gépjármű vagy például egy személyi felelősségbiztosítást szeretnénk kötni, jó az, ha van egy szakember aki minden kérdésünkre válaszol, aki segít a kárrendezésben, aki ismeri a helyzetünket. Nincs azzal semmi bajom, ha többet fizetünk egy Hausratversicherungért ha cserébe valaki felveszi a telefont és személyes és kompetens tanácsokat tud adni.
A tanácsadók is meg kell éljenek valamiből, és nyilván a személyes tanácsadásnak ára van. Nem ezzel van a probléma.
A baj ott kezdődik, amikor ezek a tanácsadók nem az érdekeinket képviselik és nem tájékoztatnak minket rendesen a költségekről. Nos, ilyen tanácsadókkal sajnos én is találkoztam. És nem, ez nem nemzetiség kérdése. A német tanácsadók is hajlamosak ugyanazokat a magas díjú nyugdíszerződéseket a nyakunkra kötni.
A probléma a német pénzügyi rendszerrel kezdődik
A német privát nyugdíjrendszer úgy van felépítve, hogy egyrészt az állam támogatja ha a Basisrente-be befizetsz másrészt pedig megengedi a pénzintézeteknek és biztosítóknak, hogy bőségesen megdézsmálják az ügyfelek befizetéseit, anélkül, hogy bármilyen lényeges szolgáltatást nyujtanának nekik. Csupán azért, mert náluk kötötted a szerződést, több ezer euró díjat levesznek nyuhdíhozzájárulásodból a szerződés megkötéséért (Abschlussgebühren) de évente lenyulnak lényeges összegeket a teljes befizetett összegekből is (Laufende Kosten). Mindezekről esetleg az apróbetűs részben olvashatsz. Jó esetben. De sokszor még ott sem.
Hogyan is működik a privát nyugdíj Németországban?
A Basisrente egy államilag támogatott privát nyugdíj forma. Évente maximálisan több mint 27000 eurót fektethetsz be a bruttó fizetésedből egy ilyen nyugdíjba (tehát adómentesen). Ez így eléggé nagyvonalú, hiszen sokaknak a maximális adókulcsuk (Spitzensteuersatz) 25-30 százalékot meghaladhatja.
Gondolj bele, ha évente 10.000 eurót félre tudsz tenni a bruttó fizetésedből akkor két lehetőséged van: vagy kifizetsz 3000 euró adót (számoljunk most 30%.-al) és maradsz 7000 nettóval amivel azt csinálsz amit akarsz (például befekteted a tőzsdén hosszútávra) vagy az egész 10.000 eurót a bruttódból befizeted a nyudíjadba és azon belül fekteted be a tőzsdébe. Azért nem mindegy, hogy 7000-et fektettél be, vagy 10.000 eurót. Nem igaz?
Na de van egy csavar az egészben…
Mégpedig az, hogy azok a nyugdíjtermékek nagy része amelyeket a német biztosítók (a pénzügyi tanácsadókon keresztül) nekünk eladnak azok magas egyszeri és éves költségekkel járnak és hosszú távon felehetik az adótámogatást. Milyen magasak ezek a költségek? Nézzük meg.
A német privát nyugdíjak költségei
1. Abschlusskosten és Verwaltungskosten: Első sorban a biztosító a te nyugdíjhozzájárulásaidból fogja kifizetni a szerződésed megkötésével keletkezett költségeket (Abschlusskosten). Ezeket a díjakat nem fogja elosztani a szerződés teljes időtartamára, hanem általában az első 5 évben le fogja vonni a hozzájárulásaidból). Itt simán több ezer euróról beszélünk amiről a tanácsadók általában hallgatnak és olyan szerződést mi nem látunk amibe ez fel lett volna tüntetve.
A Német Fogyasztóvédelmi Hivatal (részletek itt)szerint minden befizetett 100 euró esetén 7 euró kezelési költséget (Verwaltungskosten) vonnak le valamint további 4 euró szerződéskötési költséget (Abschlusskosten) is. Tehát a befizetett 100 euróból igazából csak 89 euró került a nyugdíjadba. De ez nem minden…
2. Éves alapkezelési költségek - Verwaltungsentgelt. Nemzetközi nevén TER (Total Expense Ratio).
A nyugdíjhozzájárulásaidat a biztosítók befektetik valamibe. Általában (jobb esetben) megbeszélik veled, hogy mibe. Lehet egy részvényalapba vagy akár aranyba is. Tapasztalatunk az, hogy a tanácsadók kiválasztanak egy részvényalapot (Fonds) és ha nincs ellene kivetnivalód, akkor az marad benne. Később általában változtathatsz.
Az átlagos részvényalapok (aktívan menedzselt alapok) éves költségei évi 1.4 - 2% között mozognak. A legtöbb alap esetén 1.5%.-al lehet számolni.
Tehát abból az összegből amit mindaddig befizettünk az Abschlusskosten és Verwaltungskosten levonása után, további kb. 1.5% -ot minden évben levonnak attól függetlenül, hogy az alap értéke nőtt, vagy csökkent a tőzsdén. Ugye kevésnek tűnik ez az 1.5%? Megmutatjuk majd, hogy mennyire nem az… Na de mielőtt belemegyünk a számításokba, még volna egy díj…
3. Ausgabeaufschlag
Van olyan aktívan menedzselt részvény alap (Aktive Fonds) is amely egy egyszeri költséget felszámol mindig amikor befizetsz az alapba. Általában ez 5% szokott lenni. Miért is? Csak úgy mert a “profik” ezt megtehetik az egyszerű emberekkel.
Mennyit vonnak le összesen évente?
Számolás Ausgabeaufschlaggal: Ha például ez év decemberben befizetsz 1000 eurót a nyugdíjadba, levonják a 11% költséget (Abschlusskosten és Verwaltungskosten). A megmaradt 890 euróból majd levonnak további 5%-ot (44.5 euró) és csak a megmaradt összeget fektetik be az alapba, tehát 845.5 eurót.Tegyük fel, hogy az alap egy év leforgása alatt stabil marad (nem nő és nem csökken semmivel). Jövő év végén a 845.5 eurónkból levonják az 1.5% Verwaltungsgebühr-t. Marad 832.82€.
Milyen befektetési alapokba fektetik a pénzed?
A biztosítók előszeretettel ajánlják a DWS részvényalapokat. Ezeknek az évi Verwaltungsentgelt -je (tehát az évi alapkezelési költsége) eléggé magas 1.5% körül forognak. Itt pár példa:
DWS Multi Opportunities LD, LU0989117667, 1.55% TER, 4% Ausgabeaufschlag
DWS US Growth, DE0008490897, 1,45% TER, 5% Ausgabeaufschlag
DWS Concept ARTS Conservative, LU0093745825, 1.95% TER, 3% Ausgabeaufschlag
DWS TRC Top Asien, DE000DWS08Q4, 1.48% TER, 4% Ausgabeaufschlag
Itt meg lehet tekinteni a DWS alapokat és a "Fonds-Fakten"-ra kattintva megnézhetitek az évi díjakat. Azt tanácsoljuk, hogy pontosabb költség-adatokért kattintsatok az alap nevére és keressétek a "Laufende Kosten" illetve a "TER" szavakat a leírásban.
Ugyanitt láthatjátok az "Ausgabeaufschlag" oszlopot. Ez 0 és 5% közötti érték és azt jelzi, hogy az alapba való befektetéskor mennyit egyszeri díjat nyúlnak le a pénzedből.
A DWS US Growth vagy DWS Top Dividende LD esetén például 5% Ausgabeaufschlag-ot vonnak le majd évente 1.45%-ot számolnak fel.
Vannak-e olcsóbb alternatívák privát nyugdíjra?
Szerencsére igen. Vannak olyan nyugdíjbiztosítók amelyek esetén passzív alapokat is választhatsz, azaz ETF-eket.
A különbség az aktív és a passzív alapok (ETF) között: leegyszerűsítve: az aktív alapok esetén alap menedzserek elméletileg sok tudással és törődéssel kiválasztanak olyan cégeket (részvényeket) amelyek remélhetőleg jobban fognak teljesíteni és kihagynak olyanokat amelyek szerintük kevésbé.
A passzív alapok egyszerűen egy bizonyos mutatót (index) követnek. Rengeteg ilyen mutató létezik: a német DAX az egyik ilyen mutató. De létezik fejlett világ (MSCI World), vagy például az S&P500 (az 500 legfontosabb részvény USA-ból). Több ETF követhet egy ilyen mutatót. De nem menyjünk be a részletekbe A lényeg, hogy itt nem kell alapmenedzserek kiválasszanak cégeket és ezeknek a passzív alapoknak a kezelési költségeik sokkal, akár tízszer kisebbek lehetnek mint az aktív alapok költségei.
Jobban teljesítenek-e az aktív alapok mint az ETF-ek?
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az aktív alapok nem teljesítenek jobban mind a passzív alapok. Ha egy aktív és egy passzív alap pont ugyanazokba részvényekbe fektetnék a pénzt, a passzív alap nyilván már csupán azért teljesítenek jobban, mert sokkal alacsonyabbak a kezelési költségek.
Sajnos sok nagy biztosító egyáltalán nem kínál ETF-eket a nyugdíjbiztosításokban. A DVAG oldalán még az ETF-et lejárató cikket is találtunk. Itt azt állítják, hogy az aktív alapok átlagban jobban teljesítenek mint az ETF-et. Ezt az állítást persze semmivel sem támasztják alá. Azzal érvelnek hogy az aktív alapoknál amiket ők ajánlanak, “profik” választják ki a részvényeket. Az igazság viszont az, hogy senki a világon nem tudja megjósolni, hogy melyik részvények/alapok fognak jobban teljesíteni a jövőben. Mivel az ETF-eken nem tudnak nyerni (szinte) semmit, olyan alapokat próbálnak eladni amelyek magas évi díjakkal rendelkeznek. Ez nekik nem elég, hanem akár több ezer euró szerződéskötési díjat is felszámolnak.
Vegyünk egy példát. Itt egy a DVAG által ajánlott alap: DWS US Growth (DE0008490897, 1.45% TER, és 5% Ausgabeuafschlag). Ez az alap elsősorban közepes és nagy amerikai vállalatokba fektet.
Összehasonlításul vegyünk egy ETF-et amelyik az S&P500 indexet követi (az 500 legnagyobb/legfontosabb) amerikai céget: iShares Core S&P 500 UCITS ETF (Acc), IE00B5BMR087, éves kötlségek: 0.07% TER.
Így teljesítettek az elmúlt években:
| 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | |
|---|---|---|---|---|
| DWS US Growth | 22.68% | 36.48% | -24.97% | 33.53% |
| iShares S&P500 | 8.04% | 39.07% | -13.30% | 21.54% |
Mint látjuk, egyes években az egyik, más években a másik teljesít jobban. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ha már olyan magas díjakat fizetünk aaz alapok kezeléséért, miért nem teljesítenek egyértelműen jobban mint egy sima ETF? A válasz egyszerű: mert a menedzserek sem látják a jövőt és egyszerűen azt az illúziót adják le nekünk, hogy jobban teljesítenek mint a piac maga.
Alternatíva: Nettpolice
Leegyszerűsítve, a Nettpolice-k olyan életbiztosítások, amelyeket fizetett tanácsadótól (Honorarberater) vagy makár online köthetsz. Ezek esetében nincsek szerződéskötésidíjak mint a hagyományos privát nyugdíaknál. Nincsenek tehát olyan magas kezdeti költségek, amelyek a szerződéses egyenleget már az elején negatívba sodornák. Ehelyett óradíjat kell fizetni a tanácsadásért vagy egy kis díjat az online közvetítésért (vagy még azt sem).
A Nettopolice-ek sok esetben általad kiválasztott ETF-ekbe fektetik a befizetett összegeket.
Például itt olvashatsz erről bővebben: finanztip.de
Milyen hatással vannak ezek a költségek a nyugdíjunkra?
Végezzünk pár példaszámítást.
Tegyük fel, hogy havi 200 eurót fektetünk a nyugdíjunkba havonta, 26 évig. Évente 3%-al növeljük (dynamik) a hozzájárulásainkat, hogy az inflációval valamelyes lépést tartsunk.
Vegyünk alapul egy átlagos ajánlatot amit Németország egyik legnagyobb biztosítója állított ki. Ebben az ajánlatban, mint minden ilyen ajánlatban példaszámításokat mutatnak különböző elméleti éves átlagnövekedésekkel. Természetesen ezt nem garantálja senki. Csupán szimuláció.
Ha az alap átlag 4%-al növekedne, akkor 26 év mulva: 141.073 € euró megtakarításunk lenne a privát nyudíjunkban. Itt már levonták elméletileg a költségeket, tehát valójában 5.5%-os hozam csak lenyultak 1.5%-ot.
Na de mi lenne, ha nem lennének költségek?
A zinsen-berechnen.de oldalon, könnyen kiszámíthatjuk, mi lenne, ha ugyanazt a pénzt fektetnénk be valahova költségek nélkül. 5.5%-os hozammal 26 év mulva 184.526 eurónk lenne. Tehát ennyi idő alatt megközelítőleg 43.500 eurót buktunk a különböző díjaknak köszönhetően.
Lássuk mi lenne, ha magasabb évi átlagnövekedéssel számolunk:
- évi 6% növekedés esetén az ajánlat alapjan 185.039 €, ha nem lennének költségek akkor 7.5%-al számolunk és 244.151 eurónk lenne. Különbség: 59.112 euró.
- évi 8% növekedés esetén az ajánlat alapján 246.178 eurónk lenne. Ha nem lennének költségek akkor 9.5%-al számolunk és így 372.288 lenne a felhalmozott összegünk. Különbség: 126.110 euró.
Ezekben a számításokban nyilván nem vettük figyelembe az adókedvezményt. Célunk itt most az, hogy érzékeltessük, mennyi pénzt nyernek rajtunk a pénzintézetek, biztosítók és közvetítők.
A következőkben nézzük meg, mi történik, ha nem privát nyugdíjba fektetünk, elveszítjük az adókedvezményt viszont elkerüljük a költségek nagy részét.
Mi van ha saját magunk fektetjük be a pénzünket?
Ebben az esetben nyilván nem számolhatunk adókedvezménnyel. Viszont a magas költségek sem dézsmálják meg a pénzünket. Évente adóval is kell számolnunk, ha pontosak szeretnénk lenni.
Ha saját magunk fektetjük be a pénzünket (nem nyugdíjba) hanem egy olyan banknál ahol Depo-t tudunk nyitni, akkor az ETF esetén egyszeri költségek nincsenek (csak egy minimális tranzakciós díj) és az évi költségek 0,03% - 0,20% között mozognak. Ebben az esetben viszont nincs adókedvezmény, tehát a nettót fektethetjük így be. Vajon megéri lemondani a privát nyugdíjak által nyújtott adókedvezményről és inkább egyedül befektetni a pénzünket?
Nézzük meg, hogyan tudjuk összehasonlítani a két esetet:
1. Privát nyugdíj: hagyjuk, hogy a privát nyugdípénztár befektesse a pénzünket és kihasználjuk az adókedvezményt vagy
2. Egyedül fektetjük be a pénzünket: nyitunk egy Depo-t egy banknál és hasonló (de passzív) alapokba, ETF-ekbe fektetjük a pénzünket.
A számításoknál szintén havi 200 euró (bruttóból) befektetéssel számolunk 26 évre, 3% dinamikával.
A privát nyugdíj ajánlatból azt a példaszámítást vesszük alapul amelyik 6%-os évi növekedéssel számolt (költségek levonása után). Tegyük fel, hogy a privát nyugdíjunkat egy olyan aktív alapba fektetik be ahol az éves Verwaltungsvergütung 1.55%. Ebben az esetben az ajánlatban az áll, hogy 26 év után 185.039 euró gyűlik össze. Valójában viszont az alap évi 7.55%-al kell nőjjön, hogy költségek levonása után 6%-os növekedés maradjon. Ha 5% Ausgabeaufschlagot is levonnak, akkor kb 10.000 euróval kevesebb marad 26 év után!
Ha egyedül fektetjük be a pénzünket, választhatunk egy olyan alapot amelyik (szinte) identikus azzal amibe a privát nyugdípénztár fektet. Nyilván nem aktívan menedzselt, hanem egy passzív ETF alapot választunk. Itt egy példa: https://www.justetf.com/en/etf-profile.html?isin=IE00BMTX1Y45
amely az amerikai S&P500 indexet követi. A költsége (TER) 0.05%/év. Tegyük fel, hogy ez az alap is pont ugyanannyival (7.55%) nő átlagban, évente, 26 évig. Levonva az éves díjat, tehát évi 7.5%-os növekedéssel számolunk.
Ebben az esetben viszont nem a bruttóból fektetjük be a pénzt, hanem le kell vonjuk az adót (25% adóval számolunk) és a megmaradt összeget, azaz 150€-t fektetünk be.
szintén 26 évre egy ETF-be, szintén 3% dinamikával, akkor 7.5% átlag hozammal számolva 183.113,53 eurónk lesz. Közel 2000 euróval kevesebb mint a privát nyugdíj esetén.
Tehát, a példaszámításaink alapján, ha nem privát nyugdíjba fektetjük a bruttó 200 eurónkat, hanem megadózzuk és közvetlenül fektetjük egy ETF-be akkor 26 év alatt szinte ugyanannyi megtakarított pénzünk van. Ennyi idő alatt a pénzintézetek díjai szinte teljes egészében feleszik az adótámogatást. Mindemellett, ne felejtsük el, hogy a privát nyugdíjhoz nem nyúlhatsz hozzá, nem fizetik ki neked. Csak 67 éves korod után fizetnek.
Milyen kérdéseket tegyetek fel a tanácsadónak/biztosító ügynöknek?
Mivel ez egy eléggé hosszú olvasmány lett, megpróbáltunk összefoglalni pár fontos kérdést amit feltehetsz a tanácsadónak/biztosító ügynöknek. Azt tanácsoljuk, hogy mindenképp írásban kérj választ.
Mibe fektetik a pénzed?
Aktív, vagy passzív alapokba fektetik a pénzt?
A legtöbb privát nyugdíbiztosító az aktívan menedzselt alapokat próbálja rád sózni. Kevés olyan ajánlattal találkoztunk akik passzív (ETF alapok) alapokkal dolgoznak. A tanulmányok viszont azt mutatják, hogy az (aktív) alapmenedzserek csupán 1%-a teljesít jobban mint a piaci átlag (tehát az ETFek). Részletek ITT.Már az elején kérdezd meg a tanácsadót, hogy kínálnak-e ETF-eket. Ha nem, akkor addig keress ameddig találsz. Tudomásunk szerint a Nürnnberger biztosító vagy páldául a Weltsparen esetén ETF-ekbe is fektethetsz.
Milyen egyszeri költségek vannak?
Végeztünk egy példaszámítást arról, hogy 5% Ausgabeaufschlag mennyibe kerül pontosan 26 év alatt. 200 euró havi befektetés esetén az Ausgabeaufschlag kezdetben 10 euró. Ha havi 10€-t fektetnénk be 7.5% hozammal és 3% dinamikával, akkor 26 év múlva az általunk használt online számolóval 12.207 eurót kapunk. Tehát, ha nem vonnák le ezt a díjat, ennyivel több pénz lenne a nyugdíkontónkon
Milyen rendszeres költségek vannak?
A rendszeres költségek általában az alapkezelési költségek (TER, Verwaltunsvergütung, Verwaltungsentgelt). Jó, ha ezek minél alacsonyabbak. Ne feledd: egy diverzifikált ETF mint amit például fent használtunk a példaszámításokban akár 0.03 % TER-el található.Leírhatod az adóból a nyugdíhozzájárulásaidat?
Ha olyan nyugdíjterméket szeretnének eladni neked amelyiket nem írhatod le az adóból, akkor nagyon valószínű, hogy sokkal jobban jársz ha egyszerűen te fekteted be ETF-ekbe a megadózott pénzedet.Mikor férhetsz hozzá a pénzhez?
Fontos szempon lehet, hogy hozzá tudj férni a pénzhez. Az életkörülményeid változhatnak. Fontos kérdések lehetnek többek között hogy:
Mikor veheted ki a befizetett összegeket?
Mi történik a nyugdíjaddal ha elhalálozol?
Kölcsönvehetsz a nyugdíjadba befizetett összegekből ha szükséged van átmenetileg pénzre (például ha vennél egy ingatlant vagy betegség esetén)?
Néhány tanács a végére
Tanulj a tőzsdéről. A privát nyugdíjakat valahova befektetik. A legjobb hozamok a tőzsdén érhetők el, ezért a legtöbb biztosító tőzsdén jegyzett részvényalapokba fekteti a nyugdíjhozzájárulásokat. Pont ezért, privát nyugdíjról beszélni úgy, hogy nem tudjuk hogyan működik a tőzsde, szerintem értelmetlen. Olvass a részvényekről, olvass ETF-ekről. A TE nzugdíjadról van szó. Ne bízz meg vakon egy tanácsadóban. Légy tisztába alapfogalmakkal és értsd meg a rizikót. A tőzsdétől nem kell félni, csak meg kell érteni.
Itt van egy jó ETF kereső amit ajánlani tudunk.
Az arany zsákutca lehet. Nagyon sok magyar az aranyat véli a legbiztonságosabb befektetésnek. Ez korántsem igaz. Olvass utána, nézz meg pár grafikont az aranyár alakulásásról és ne feledd: az arany nem produkál semmit. Ehhez képest amikor egy részvényalapba fektetsz akkor akár több száz vagy több ezer cég részvényese van amelyek mind azért dolgoznak, hogy profitot generáljanak.
Kerüld a rizikós befektetéseket ha a nyugdíjakról van szó. Szakértők soha nem fognak kripto-valutákat ajánlani nyugdíjbiztosításként.
Az állami nyugdíjrendszer erősen vészelte át a pénzügyi válságot, mert a tőkepiac nem játszott semmilyen szerepet benne. Ebben az esetben a dolgozók járulékaikkal fizetik az idősek nyugdíjait.
Ennek ellenére a többség számára az állami nyugdíj nem elég arra, hogy biztosítsa a megszokott életszínvonalat az időskorban. Szükséges a saját előkészület is. Ezt szeretné a német szövetségi kormány is. Hiszen az elmúlt években számos reform által lecsökkentett állami nyugdíjak egy részét a polgárok kell maguk kompenzálják.
A Stiftung Warentest tesztjei, tippjei és példái mindenkit segítenek abban, hogy megtalálja a megfelelő ajánlatot a jó nyugdíjhoz.
A nyugdíjról való gondoskodás nem jelent feltétlenül biztosítást
Aki saját maga akar a nyugdíjára spórolni, annak nem kell feltétlenül nyugdíjbiztosítást kötnie. Alternatívaként szolgálhatnak a pénzalapokba vagy banki megtakarítási tervekbe való befektetések.
Ezek gyakran olcsóbbak, mint a biztosítások de semmiképpen sem garantálnak élethosszig tartó nyugdíjat.
Ha az ügyfél rendszeresen vesz fel pénzt az egyenlegéből, akkor egyszer ez elfogy. Rendszeres nyugdíjra csak nyugdíjbiztosítások esetén lehet számítani.
Kivételek: az államilag támogatott Riester- és Rürup-nyugdíj (Riester- und Rürup Rente) .
Itt mindig egy életen át kell a nyugdíjat folyósítani - akkor is, ha az ügyfél a Riester bank megtakarítási tervet (Riester-Banksparplan), a Riester pénzalap megtakarítási tervet (Riester-Fondssparplan) vagy a Rürup pénzalap megtakarítási tervet (Rürup Findssparplan) választotta.
A Stiftung Warentest (Németországi Fogyasztóvédelmi Hivatal) rendszeresen ellenőrzi ezeket a termékeket.
Rürup-Rente: Hogyan szállhatsz ki szinte veszteség nélkül?
Az önálló vállalkozók adómegtakarítással járó nyugdíjaként gyakran értékesítik az ún. Basis- vagy Rürup-nyugdíjat. De a magas költségek és az alacsony hozamok sokszor csalódást okoznak. A kilépés gyakran csak szerződéstől való elállással (Widerruf) sikerül. Sokan csak a szerződéskötés után jönnek rá, hogy nem tudják felmondani a szerződést, amikor esetleg szükségük van a pénzükre. A nyugdíjkorhatár elérésekor nincs lehetőség egyösszegű kifizetésre sem, csak havi nyugdíjra van lehetőség. Ezenkívül a magas költségek rontják a hozamot.
Fontos, hogy sok bíróság jelenleg egyfajta "vészkijáratot" biztosít számukra, amellyel még mindig megkaphatják a pénzüket – mégpedig elállási jog gyakorlásával. Ebben az esetben ez egy úgynevezett "örökös elállási jog". Ezért nincs elévülési idő sem. Az ilyen elállás jogkövetkezménye: A szerződés megszűnik. Az ügyfél nemcsak a befizetett pénzét kapja vissza, hanem a kamatot és a költségek nagy részét is.
Mely időpontig megkötött szerződéseket és mely biztosítóknál van jó esélyt a felmondásra?
Többek között a következő biztosításoknál van jó esélyrá, hogy el lehessen állni egy érvényes szerződéstől, ha a kötvényt egy bizonyos időponttal bezárólag kötötték meg:
• Allianz legalább 2018-ig
• Canada Life legalább 2018-ig
• Ergo Vorsorge legalább 2015-ig
• PB Lebensversicherung / Postbank legalább 2012-ig
• Gothaer legalább 2016-ig
• Zürich Deutscher Herold legalább 2019-ig
• Generali / Aachen Münchener 2010-ig
• Signal Iduna 2010-ig
• Standard Life, Proxalto, Aviva, Provinzial
Az is felmerül még, hogy elállás esetén a Rürup-nyugdíjjal rendelkezőknek vissza kell-e téríteniük azokat az adókedvezményeket is, amelyekben részesültek. Az adókedvezményt csak az elmúlt négy évre vonatkozóan kell visszatéríteni. A biztosított elállás esetén is megtarthatja az ennél régebbi adókedvezményeit.
Forrás: n-tv.de
Államilag támogatott ajánlatok igénybe vétele
Az államilag támogatott ajánlatok jobb szolgáltatásokat nyújtanak egy életen át folyósítandó nyugdíjhoz, mint az egyszerű magánbiztosítások. A támogatás teszi a különbséget. A Riester-nyugdíj mellet az alkalmazottak államilag támogatott vállalati nyugdíj megtakarítással (betriebliche Altersvorsorge) is megtakaríthatnak időskorukra.
Németországi Munkalehetőségek
